A Városliget szívében immár 135 éve lüktet a mutatványosok világa, amely május 7-én ünnepli születésének történelmi évfordulóját. Wulff Ede víziója nyomán 1889-ben ezen a napon nyílt meg az első cirkusz, amely állandó otthont teremtett a magyar artistaművészetnek.
135 évvel ezelőtt, a millenniumi készülődés lázában égő Budapesten jelentős mérföldkőhöz érkezett a hazai szórakoztatóipar. Az állatkerti bevételek növelése érdekében felmerült egy állandó mutatványos helyszín igénye, így jött létre az első cirkusz, amely 1889. május 7-én nyitotta meg kapuit a közönség előtt. Ismerd meg a Fővárosi Nagycirkusz és elődjeinek történetét.
- Technikai forradalom: 1889-ben az első cirkusz süllyeszthető, vizes manézzsal és villanyvilágítással mutatkozott be a nagyérdemű előtt.
- Történelmi viharok: a Beketow-pompától a világháborús bombázásokig az épület többször megújult és újjáéledt.
- Világhírű központ: Az 1971-ben megépült modern kőcirkusz mára a világ egyik legrangosabb fesztiváljának ad otthont.
A Fővárosi Nagycirkusz megszületésének titkai
Az Utrechtben születet Eduard Wulff, azaz Wulff Ede elzászi vállalkozó – maga is cirkuszi műlovar és zsonglőr – nem mindennapi építményt álmodott meg a Városligetbe. A korábbi vándorcirkuszok ideiglenes sátraival ellentétben egy masszív, kovácsoltvas szerkezetű, hullámbádoggal borított épületet húztak fel. Ez a megoldás a korszakban rendkívül modernnek számított, különösen a tűzbiztonsági szempontok miatt: még az öltözők is vasból készültek.
A manézs technikai felszereltsége a korát megelőző mérnöki bravúr volt: a süllyeszthető padlózat alatti 3 méter mély medencéből feltörő szökőkutakat és a vízi pantomim-előadásokat elektromos ívlámpák fénye tette látványossá. Akkoriban a víz és a tűzijáték kombinációja valóságos csodának számított.
A Beketow- és a Fényes-korszak felemelkedése
A kezdeti lendület után a tulajdonjog visszakerült a fővároshoz, majd 1904-ben az orosz származású Matvej Ivanovics Beketow – magyarul Beketow Mátyás – vette át az irányítást. A cirkusz ekkor kapta meg azt az ékszerdobozhoz hasonló pompát, amely még Ferenc József császár elismerését is kivívta. Beketow nemcsak a látványra, hanem a műszaki fejlesztésekre is áldozott: a cirkuszt nyolcvan méterrel elköltöztették, megújítva annak teljes berendezését. A fellépők között negyvenfős balettkar és egzotikus állatok sora szórakoztatta a nagyérdeműt.
A világháborúk azonban nem kímélték az intézményt. A gazdasági világválság és az alapító tragikus halála után, 1935-ben Fényes György vette át a bérletet. 1940-ben még szabadstílusú birkózó (pankráció) világbajnokságot is rendeztek az épületben. Fényes európai szintű produkciókat hozott Budapestre, ám a második világháború bombázásai miatt az épület teljesen megsemmisült. A tetőszerkezet beomlott, a mozdítható értékeket pedig széthordták. Ennek ellenére [1945júliusábanaromokközülújjáéledveismétmegnyíltakakapuk
Államosítás és a modern kőcirkusz születése
Az 1949-es államosítás után a Fővárosi Nagycirkusz az állami kultúrpolitika részévé vált. Ekkor alapították meg a Baross Imre vezette Artistaképző Iskolát is, amely a mai napig a hazai szakemberképzés bázisa. A régi, elhasznált bádogépületet végül 1966-ban bontották le, hogy helyet adjon egy korszerű, minden igényt kielégítő létesítménynek. Az 1971-ben átadott, ma is létező kőcirkusz 1450 fős befogadóképességével és modern technikai hátterével Közép-Európa egyik legfontosabb művészeti központjává vált.
A Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál öröksége
A rendszerváltást követően Kristóf István igazgatása alatt az intézmény nemzetközi szinten is megerősödött. 1996-ban útjára indult a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál, amely rövid idő alatt a világ élvonalába került.
Napjainkban a Városliget kőcirkusza már nemcsak a hagyományos mutatványok terepe, hanem társművészeti ágakkal – színházzal, tánccal, irodalommal – kísérletező összművészeti központ. A 135 éves jubileum nemcsak a múlt felidézése, hanem a magyar cirkuszművészet töretlen fejlődésének ünnepe is.
Nézd meg a videót is a témában:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Leave a Reply